Az angol nyelvről röviden

Az angol nyelv a világ egyik legtöbbet beszélt nyelve, s egyben a germán nyelvcsalád tagja. Már a 7. századtól kezdve maradtak fenn írásos emlékek, melyek alátámasztják, hogy a legrégibb nyelvek egyike is.Történetileg kialakulása szerint több nyelvi egységre bontható, ezek közül a brit szigetre betelepült germán törzsek által kialakított óangol az első. Az óangol nyelvet a 7.-10. század környékén, a szigeteket megszálló dánok hatására alakították ki, mivel az akkori dán ajkúak nyelve szinte megtévesztésig hasonlított a mai angolhoz.
1066-ban Anglia – Hódító Vilmos inváziója révén – normann uralom alá került. A normannok Skandináviából származtak, de a mai Franciaország északi részén, Normandiában hozták létre államukat. Itteni letelepedésük után átvették a francia nyelvet, amit Angliában is megtartottak, így a nemesség nyelve körülbelül 300 éven keresztül a francia volt, ami mély nyomokat hagyott az angol nyelven. A közemberek azonban továbbra is angolul beszéltek. Ez az oka például annak, hogy a húsokat nyersen máshogy hívják az angolban, mint sütve: az állatokat az angolul beszélő angolok nevelték, és természetesen saját nyelvükön nevezték meg azokat. A normann urak asztalára azonban már sütve kerültek, akkor már francia névvel.
Az 1348-as nagy pestisjárvány a lakosság harmadát elpusztította, főleg a városokban, ahol a franciák éltek. Így hamarosan nem maradt elég francia, hogy az állami hivatalokat betöltse, ezért kénytelenek voltak angolul beszélő embereket felvenni. Az 1500-as évek közepére a francia nyelvet már egyáltalán nem használták Angliában. Hatása azonban tartósan és nagy mértékben átalakította az eredeti angol nyelvet, amelybe rengeteg latin eredetű szó épült be. Így alakult ki az a helyzet, hogy a mai angolban kevesebb az óangol, mint a latin eredetű szó.
A modern angol az 1600-as évek közepe óta használt angol nyelv, amely természetesen azóta is folyamatosan változik. Például a korai modernben még volt külön tegező és magázó forma; ez a kettősség már eltűnt. Ez azt jelenti, hogy az angolok csak magázódnak egymás között.

Az angol főként izoláló nyelv, mely azt jelenti, hogy a szavak sorrendje határozza meg a mondatok fő nyelvtani felépítését. Ezen kívül a rendhagyó ragozásokat és az agglutinációt is magán viseli, ami pedig az indoeurópai nyelvek egyik alapsajátosságaként van jelen a nyelvben. Eszerint az angol egy ún. SVO-nyelv – ami azt jelenti Subject (alany), Verb (ige), Object (tárgy). Viszont sok esetben a tárgy a mondat elejére is átvihető, így az adott mondat is más értelmet kap.

Példa:

I was in Istambul. (Isztambulban voltam/jártam.) – I (alany) was (ige) in (jelző) Istambul (tárgy).

Leaves are yellow. (A falevelek sárgák.)

I found three yellow leaves. (Találtam három sárga falevelet.)

 

Magát a nyelvet a világon összesen a statisztikák szerint 446 millióan beszélik anyanyelvi szinten, ugyanakkor az Európai Unió 25 hivatalos nyelvének az egyike is.

 

RÖVIDEN A KIEJTÉSTANRÓL – AVAGY A FONETIKA BEMUTATKOZIK

Ahhoz, hogy kicsit jobban érthessük, miért is van az a sok érdekes betűleirat a kiejtésben, meg kell ismerkednünk az idegen nyelvek egyik kiejtéstani alapelemével a fonetikával. A fonetikus írásmód magyarra fordítva annyit jelent, kiejtés szerinti leirat. Ez segít abban, hogy megfelelően tudjuk kiejteni az aktuálisan megtanulandó szavakat, majd mondatainkat is. A fonetikában a hangsúlyt is jelölni szokták attól függően, hol van az adott kifejezésben, szókapcsolatban vagy szóban a hangsúly, illetve van-e egyáltalán a kiejtésben hangsúlyos rész. Ez általában az alábbi fő szempontokat jelöl:

 

    • főhangsúlyos: May (‘mei) = Május;
    • mellékhangsúlyos: activation (æktə̣ˈveɪʃən) = aktiváció;
    • hangsúlytalan: accent (ə̣k’sænt) = hangsúly

 

Az angol fonetikában az alábbi jeleket használjuk, ha kiejtés szerinti leiratot készítünk egy aktuális szó kapcsán:

 

1. Mássalhangzók (Cosonants)

 

p pill (pirula)
b black (fekete)
t table (asztal)
d development (fejlesztés)
k cool (menő)
g give (ad)
chapter (fejezet)
jam (lekvár, dzsem)
f photo (fénykép)
v move (mozog, megmozdul)
θ path (pálya)
ð this (ez)
s sunny (napos)
z music (zene, ének-zene)
ʃ ship (hajó)
ʒ pleasure (öröm)
h hot (forró)
m more (több)
n nice (kedves)
ŋ ring (gyűrű)
l  feel (érez)
r wrong (rossz)
j yet (még)
w wet (nedves)
ʔ (glottal stop)
department (osztály)

 

2. Magánhangzók (Vowels)

ɪ kit (készlet)
e dress (ruha)
æ trap (csapda)
ɒ lot (sok)
ʌ mud (sár)
ʊ foot (láb)
sea (tenger)
break (eltör, eltörik)
 try (megpróbál)
ɔɪ  boy (fiú)
blue (kék)
əʊ  no (nem)
mouth (száj)
ɪə near (mellett)
square (tér)
ɑː father (apa)
ɔː north (észak)
ʊə cure (kúra, gyógymód)
ɜː nurse (nővér)
ə about (valamiről)
i happy (boldog)
u thank you (köszönöm szépen)
suddenly (hirtelen)
middle (középső
ˈ (stress mark)