Sziasztok!

Már pár napja kiszerettem volna írni ezt a posztot, viszont a blogra és Kösem Fans Hungary oldalra szerkesztett designom véglegesítése és egyéb más ok miatt mostanáig tolódott a leckék megosztásának linkelése. Igazából úgy döntöttem, átalakítom az “Egyéb cikkek”-résznél a Nyelvtanulási részleget, mivel egy-egy idegen nyelv kapcsán, melyeket hellyel-közzel jól tudok, van pár magosztandó témakör azon felül, amit már leírtam kiejtéstanilag róluk. Ez alól az angol nyelv sem kivétel, ugyanis kifejezetten élvezem a régebben tanult témák felelevenítését, melyekkel kezdő társaimnak kívánnék segítséget nyújtani, vagy szimplán a középhaladóknak támaszt adni pl. érettségire készülve. Ennek okán jó néhány pontot megtöltöttem nyelvi anyaggal, ezek egy kisebb része a Facebook Csoportba is kikerült. A linkeket az alábbiakban találjátok.:

 

 

A fenti modulokban találkozhattok rendhagyó igékkel és főnevekkel egyaránt, illetve megtudhatjátok, mitől rendhagyók az adott szófaji kategóriába tartozó szavak. A kezdőknek kellemes tanulást, a közép haladóknak pedig felelevenítést kívánok a modulpontok átböngészéséhez!

Hozzászólások: 0

Sziasztok!

Ebben a cikkben bővíteni szeretném spanyol alaptudásotokat néhány magánhangzóval és kettőshangzóval, melyek megemlítése igencsak fontos a nyelv elsajátításához. Azt itt is leszögezném, mint a latinnál, hogy egyáltalán nem vagyok nyelvtanár vagy egyszerű nyelvész, csupán önszorgalmam tanulási eredménye ez és az előző kettő cikk – ahogy az első felvonásnál a latin is. Persze, ahogy a legeső nyelvnél, itt is jogotokban áll kijavítani, ha valamit nem találtok megfelelőnek a példaszavak esetén.

 

MAGÁNHANGZÓK

A – legtöbbször nyílt, palócos “á”-hang

calentar (cálentar) = melegít, felmelegít

 

E – a magyar e-hangnak felel meg, habár ejtése egyes spanyol régiókban eltérhet. a, e, o hangok mellett egészen rövid “é”, mely köznyelvi nyelvjárásban j-vé módosulhat

creo ([el verbo = creer {indicativo presente E/1}] créo) = hisz vkinek/vkiben/vmiben

traer (tra(j)er) = vonz

 

I – magyar rövid i.

 pritérito imperfecto (priteritó imperfektó) = közelmúlt [megjegyzés: a spanyolban egy aktuális igeidőnek több igemódja is van. Közelmúltja a jelen időnek és kötőmódnak lehet.]

 

O – sok esetben megfelelője a magyar “o”-hangnak, habár ejtendő “ó”-nak is.

Octubre (Oktubre) = Október; llevo ([el indicativo presente E/1 = llevar] ljeßó) = hord, visel

 

U – magyar u-hang.

fueron ([indicativo pritérito perfecto simlple = ser] fue:ron) = lenni, létezni

muy = nagyon

 

DIFTONGUSOK

 

1. Kettős magánhangzók

Kettős magánhangzókról akkor beszélünk, ha:

  • a magánhangzók egyike sem u vagy i, viszont az egyik hangsúlyos u/i: remedio (remedió) orvosság

  • ha a magánhangzók egyike hangsúlytalan u/i: región (région) = vidék

  • i és u-hangok kettős hangzót alkotnak: cuidado (kwidádó) = óvatosság

     

 

2. Kettős mássalhangzók

Nem minden esetben lehet beszélni kettős mássalhangzóról, ugyanis a ll (lj) és rr (doble ere) nem kettőshangzó, elválasztáskor együtt maradnak. Ebben az esetben a c és n duplikálása fordul elő, az összes többi mássalhangzó egyszerű alakban található meg a spanyol nyelvben.

cc: acceder (akszeder) = hozzájárul vmihez

nn: innovar (inovár) = újít

 

 

3. Néma mássalhangzók

Fontos kiejtéskor néhány szabályt figyelembe venni, ugyanis, ha ezeket betartjuk, megkönnyíthetjük nyelvtanulásunkat.

  • a h-hang mindig néma: hablar (ablar) = beszél; hacer (aszer) = csinál valamit
  • s+mássalhangzó előtt a b-t sosem ejtjük: obsceno (oszcénó) = trágár, obszcén; abstraer (asztraer) = elvonatkoztat valamitől
  • a “qu” az e és i előtt ugyanazt a hangot jelöli, mint a c az a,o, u-hangok előtt:

c+u: Cuando (k(w)ándo) = Hol?

c+o: Como? (Komo)= Hogyan?

c+a: caer (kaer) = esik

qui: Quién? (k(w)ien) = Ki?

que: quemadura (kemadúra) = égés

  • az n-hangot a trans- igetőben sokan nem ejtik, ugyanez vontakozik a con, in igekötőkben az s+c és s+t-s szavakra

s+t: construir (kosztruir) = alkot, gyárt

s+c: inscribir (i(n)szkribir) = beír

tran-: transcurrir (traszkurír) = elmúlik, eltelik

  • a p-t sok esetben nem írják, illetve nem is ejtik

septiembre (setjembre) = szeptember

Hozzászólások: 0

Sziasztok!

Ma ismét egy alap nyelvtani kiejtéstant hozok nektek, ezúttal a spanyol nyelvből. Megismerhetitek röviden a magánhangzók és mássalhangzók kiejtési gyakorlatát, illetve azt, honnan is ered valójában a nyelv. Mivel egy kicsit hosszú lesz a téma, több részre fogom bontani, melyek közül most az első részben a mássalhangzók kiejtésével ismerkedhettek meg. Lássuk a nyelvet néhány mondat erejéig!:

 

A spanyol nyelv a latin eredetű nyelvek családjába, azokon belül is az újlatin nyelvek közé tartozik. Európában több nyelvcsaládja is ismert, ilyen például a kasztíliai. A világ egyik legnagyobb népcsoport által beszélt nyelve, az Európai Unió egyik hivatalos nyelveként is ismert.

 

Kiejtéstan – mássalhangzók

 

 

B, V – a két hang tulajdonképpen ugyanaz a hang, viszont van néhány szabály kiejtéstanjukat illetően

a) szó elején, beszédben tartott szünet, pontosvessző után, illetve, ha a szó mondatot kezd, magyar “b”-hang:

libertad = szabadság

b) két ajak által formált “v”:

bíblioteca ((b)i(b)liotéka) = könyvtár

c) a “b”-hang “p”-vé módosul, ha előtte pl. t áll:

obtener (optener) = elér

 

 

C – általában k-nak ejtendő

1.) a, o, u:

corazon (koraszón) = szív, caso (kászó) = ház, cubrir (kubrir) = lefed, letakar

2.) mássalhangzó előtt:

claro (klaró) = világos

sejpített sz-hang e, i magánhangzók előtt:
ciudad (szjúdá(d)) = város, cine (szine) = mozi, film

 

 

CH – általában magyar “cs”-hang, de az idegen eredetű szavakban k-nak ejtendő

ch = cs – chantaje (csantáhe)= megzsarol

ch = k Munich (Munik) = München

 

 

CC – kizárólag e és i előtt fordul elő, ejtése: ksz

lección (leksz(i)jon) = lecke, feladat

 

D – szünet után, szó elején, illetve l és n után – magyar d:

destilando (desztila:ndo) = párlat; aldaba = ajtókopogtató

minden egyéb esetben lágyan ejtett d:

código (ko(d)i(g)ó) = törvénykönyv

szavak végén majdnem mindig néma hang:

Madrid (mádri(d)) = Madrid

 

G – magyar g-hang a, o, u előtt

ga: cagarria (kagária) = kucsmagomba

go: degolladura (degojjadúra) = repedés

gu: guerra (gerra) =háború

mássalhangzó előtt:

agradecer (agrade(sz)er) = megköszön

minden egyéb esetben lágyan ejtett g, ami azt jelenti, hogy a nyelvünket kiejtéskor nem nyomjuk a szájpadlásunkhoz, hanem rést hagyunk közöttük

gato ((g)ató) = (kan) macska

Tovább olvasom

Hozzászólások: 0

Sziasztok!

Természetesen nem szeretnék a latin nyelvbe belemenni nyelvészeti szempontból, mivel nem vagyok nyelvész, csupán egy olyan ember, akit érdekelnek a nyelv alapjai, ezért igyekszem összeszűkíteni az eddig megszerzett információimat ezzel a nyelvvel kapcsolatban. A cikkben röviden szó lesz a betűkiejtésről, szavak fonetikájáról, és arról, hogy mely tudományágak legfőbb nyelve.

 

A latin nyelv egy holtnyelv, melyet az ókori rómaiak használtak, amiből az következik, hogy a Római Birodalom hivatalos nyelve volt a görög mellett. Ebből fejlődtek ki az újlatin nyelvcsalád tagjai, mint a francia, olasz, spanyol, portugál, román, azonban a világ népességének mintegy 15%-a használja őket. A latin elsősorban a jog, vallás és egyéb tudományágak (pl. orvostudomány, biológia) fő nyelve.

 

 

A latin az ókor óta változásokon esett át, így, ha nyelvvizsgára adná valaki a fejét eme nyelvből, leginkább a humanista és egyszerűsített, magyarított  kiejtést fogadják el. A latin fonetikus, azaz hangról hangra ejtünk minden szót. Eleinte csak 19 betűt tartalmazott, melyek:

 

A B C E F G H I L M N O P Q R S T W X

 

Ez a betűsor görög ráhatásra 22-re nőtt, ugyanis a K (kappa), Z (zeta) és Y (üpsylon) betűkkel bővült. A legtöbb betű kiejtésének szigorú formai sajátsága van, melyeket én most orvosi latin példákkal igyekszem szemléltetni az alap anyagnál.

 

Kiejtéstan – monoftongusok, diftongusok

1. A – az a legtöbb esetben a magyar “á”-hoz hasonló nyílt hang, de ejthető “a”-nak is:

gastrorrhagia (gasztrorrágia) = gyomorvérzés

 

2. AE, E – mindkét magánhangzó “é”-nek ejtendő, habár az ae a magyar resistuált kiejtéstan szerint aj:

e =é – drag[ee] (drazsé) = cukorbevonatos tabletta;

ae = é – cholesterinaemia (koleszterinémia) = kórosan magas koleszterinszint a vérben

azonban az e esetében az kivételt jelent, ha szó elején áll, és mássalhangzó követi, vagy mássalhangzó után áll:

endometriosis (endometriozisz/endometriózis) = endometriális szövet található a méh üregén kívül; endometrialis carcinoma (endometrialisz karcinóma) = méhtestrák

 

3. OE  –  az oe az ae-hoz hasonlóan kétféle kiejtéssel létezik, az egyik a humanista “ö”,”ő”, a másik a magyarított latin verzió szerinti “oj”. habár inkább ejtendő ő-nek. létezik olyan gyakorlat is, ahol o+e-verzióban két külön hangot jelöl:

o+e: dyspnoe (diszpnoē) = nehézlégzés;

ö : oesophagitis (özofagitisz) = nyelőcsőgyulladás

 

4. I – ha magánhangzók között illetve szó elején áll: j

összes többi esetben: i

I = J: iuris (jurisz) = jog; Maius (májusz)= Május

minden más eset: diarrhoea (diarré) = hasmenés; ielus (ielusz) = bélelzáródás

 

5. C – e, i, ae, oe, y előtt: c

y : cystolythiasis (cisztolitiázisz) = húgyhólyagkövesség

oe: coeliacia (cöliákia) = lisztérzékenység

ae: caecum (cékum) = vakbél

i: cirrosis (cirrōzisz) = májzsugorodás

e: cerebellum = kisagy

minden más eset: k

carcioma recti (karcióma rekti) = végbélrák

Tovább olvasom

Hozzászólások: 0